Kardos Szent Jakab Egyesület egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA
Alapítva: Budapest 2004. 10. 26.
Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták a Kardos Szent Jakab Egyesület-et.
A Kardos Szent Jakab Egyesület”- 2015.06.06-i közgyűlése, a Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-vel hatályba lépő módosításával összhangban az alábbi alapszabályt fogadta el.
I. Az Egyesület adatai
- Az Egyesület neve: “Kardos Szent Jakab Egyesület”
2. Az Egyesület székhelye: 1098 Budapest, Ecseri út 4/II. 1/7
3. Az Egyesület működési területe: Magyarország – EU
4. Az Egyesületet létesítő személyek neve: Ásványi Béla; Gyöngyösi Csilla; Kőszegi Andrea; Nagy Györgyné; Nagy József; Szántó Gergely; Szentes Ferenc; Török Anikó; Urgyán Antal; Simon Andrea; Vajda László
5. Az Egyesületet első vezető tisztségviselője: Szentes Ferenc
II. Az Egyesület célja és feladatai
- Az Egyesület célja: Társadalmi, fizikai és szellemi környezetünk tudatos megóvása és erre a gyermekek és felnőttek szemléletének fejlesztése,
Ezen belül célunk:
– Keresztény értékek megőrzése.
– A magyarok zarándoklatainak segítsége.
– A céljai megvalósítását elősegítő lovagrend működtetése.
– Az ifjúság segítése, integrációjának elősegítése, európai és hazai értékek továbbítása.
– A társadalmi kirekesztettség csökkentésére irányuló programok megvalósítása, a hátrányos helyzetűek jogainak védelme.
– Karitatív tevékenységek kifejtése.
– Preventív tevékenység kifejtése a szenvedélybetegségek terén.
– A Kárpát-medencei népi hagyományok ápolása, művelése és terjesztése, valamint távolabbi népek kultúrájának bemutatása és megismerése.
– A holisztikus szemléletű egészségápolásának segítése.
– Az emberek vizuális és egyéb kommunikációjának elősegítése és fejlesztése.
– Környezetvédelmi akciók megvalósítása.
– Mindezek megjelenítése, szervezése a tömegsportban és az oktatásban, közösségi programokban.
– Fenti célok hazai és nemzetközi szintű megvalósítása.2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más Egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását, valamint támogat közvetlenül, vagy pályázati formában olyan kezdeményezéseket, amelynek céljai egybeesnek a célok közt felsoroltakkal.3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében programjaival pályázatokon vesz részt, adományokat gyűjt, a jogszabály előírásai szerint non-profit és gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.4. Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.5. A célok megvalósítása érdekében az Egyesület létrehozza és fenntartóként működteti a Kardos Szent Jakab Lovagrendet, mint intézményt. A lovagrend nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel. Célját tekintve az Egyesület belső köreként működik.6. Az Egyesület feladatai:
Komplex programok lebonyolítása, drog és más szenvedélybetegségek területén prevenciós tevékenységek, oktatások, klubok, akciók szervezése. Ifjúság segítő tevékenységek szervezése lebonyolítása. Társadalmi kirekesztés csökkentése témájú akciók, tevékenységek támogatása, szervezése, lebonyolítása, valamint célcsoportjaink érdekvédelme, érdekvédelmének elősegítése. Expedíciók, sportrendezvények, túrák, táborok, turisztikai és idegenforgalmi attrakciók szervezése, sportklubok létrehozása, működtetése, ismeretterjesztő előadások megtartása, média alkotóműhelyek működtetése, egészségcentrum létrehozása, működtetése különböző közérzetjavító technikák oktatása. Környezetismereti és környezetvédelmi akciók szervezése, természetjárás. Mindezekhez kutatások megvalósítása, ismeretterjesztő klubok életre segítése, bemutatók, játékok, kiállítások, akciók, rendezvények, reklámkampányok szervezése, nyilvánosság tájékoztatása. Az oktatás minden szintjén való megjelenés, és az ehhez szükséges intézmények működtetése (alkotó és képzési műhelyek, klubok, iskolák, óvodák, családi napközik, tanodák, táborok, stb.)
Céljai elérése érdekében Magyarországon kívül szervezetet hozhat létre és működtethet, valamint külföldi szerveztek tagja lehet.
III. Az Egyesület tagsága
- Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.
A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.
2. Az Egyesület tagjának jogai:
– Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni.
– Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.
– A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
– A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
– a tag, ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
– felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
– választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
– indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
– a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
3. A tagok kötelezettsége
– Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
– Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
4. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
5. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
6. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását, tagdíjat fizetni.
7. A tagsági jogviszony megszűnik:
– az Egyesület megszűnésével,
– a tag kilépésével,
– a tag kizárásával.
– a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával;
– a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
7.1. A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
7.2. A tagsági jogviszony felmondása
– Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
– A felmondásról az Egyesület közgyűlése dönt.
7.3. A tag kizárása
– A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely Egyesületi tag vagy Egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
– A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
8. A Közgyűlés kizárja az Egyesület tagjai közül
– azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása a tag kizárását eredményezi.
– a tagot a tagnyilvántartásból az Egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha őt az Elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el.
– azt a tagot, aki az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást tanúsít.
– azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
– ha a tagnak, a tagdíj meg nem fizetése, összeegyeztethetetlen magatartása, vagy a bíróság jogerős ítélete miatt, tagságát az Egyesület tagjai közül törlik, tagsága az Egyesületben megszűnik.
9. Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt.
A Közgyűlés a kizárásról határozatot hoz, melynek egy példánya a tagot illeti meg. A Határozatnak tartalmaznia kell a Közgyűlés döntését. A döntést a Közgyűlés indokolni köteles.
A Határozatban ismertetni kell a kizárt tag jogorvoslati lehetőségét.
A Közgyűlés kizáró határozatával szemben a kizárt tag Bírósághoz fordulhat.
10. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával.
11. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.
IV. Az Egyesület szervezete
- Az Egyesület szervei:
– Közgyűlés,
– Elnökség.
2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
3. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább 10 nappal a Közgyűlés időpontja előtt.
4. A Közgyűlést össze kell hívni ha:
– az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
– az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
– az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
– a 4. pont előző bekezdései alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
– a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
– az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
– a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli.
5. A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, időpontját, okát, napirendjét, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait.
6. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes, valamint távolmaradás jogkövetkezményéről figyelmeztetni kell a tagokat, az eredeti meghívóban.
A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.
7. A napirend kiegészítése
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az Egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
8. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.
9. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.
10. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.
11. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
– az alapszabály módosítása;
– az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
– a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
– az éves költségvetés elfogadása;
– az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
– a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
– az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
– a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más Egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
– a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
– a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
– a végelszámoló kijelölése.
12. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van.
13. A jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges:
– az Alapszabály elfogadásához, módosításához és az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez;
– az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához;
– a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.
14. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.
A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.
15. A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
16. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.
17. Elnökség
Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak.
Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza. Határozatkép¬telenség esetén legkésőbb 10 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés két elnökségi tag jelenléte esetén is határozatképes. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.
A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az Egyesület tagjain kívüli személyekből.
18. A három tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra.
19. Az Elnökség feladata és hatásköre:
– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
– a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
– projektekben való részvétel eldöntése;
– akcióprogramok kidolgozása és végrehajtása;
– pályázatok, támogatások kiírása, elbírálása;
– együttműködési megállapodások;
– intézmények létrehozása, működtetése;
– az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves költségvetés és beszámoló elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
– az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
– az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
– személyzeti munka irányítása;
– tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
– az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás előkészítése;
– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
– az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
– részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
– a tagság nyilvántartása;
– az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
– az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
– az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
21. Az Elnökség határozatképességéhez az elnökségi tagok 2/3-ának jelenléte szükséges.
Két tagú Elnökség esetén egyhangú határozathozatal szükséges.
Az Elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.
Az Elnökség határozatait nyílt szavazással hozza.
22. Az Egyesület tisztségviselői
22.1. Az Egyesület elnöke
Az Egyesület elnökét 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.
Az Elnök feladata és hatásköre:
– az Egyesület tevékenységének irányítása;
– a Közgyűlés összehívása;
– a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
– irányítja az Elnökség munkáját;
– vezeti az Elnökség üléseit;
– képviseli az Egyesületet;
– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
– összehívja az Elnökség üléseit;
– vezeti az ügyintéző apparátust;
– irányítja az Egyesület gazdálkodását;
– utalványozási jogot másik Elnökségi taggal együttesen gyakorolhat;
– gyakorolja a munkáltatói jogokat;
– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
22.2. Az Egyesület alelnöke
Az Elnököt távollétében az alelnökök vagy az alelnökök egyike helyettesítik. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.
V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása
- Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
– tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;
– magán és jogi személyek támogatásai;
– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
– rendezvény bevétel;
– egyéb bevételek.
3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
5. Az Egyesület pénzeszközeit házipénztárban kezeli.
VI. Felügyelő Bizottság
- A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei
– Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.
– A felügyelőbizottság feladata az Egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az Egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
2. Összeférhetetlenség: A Felügyelő bizottság tagjai kizárólag az Elnökségen kívüli tagok lehetnek.
3. Az Egyesület jelenleg nem rendelkezik felügyelő Bizottsággal.
VII. Az Egyesület megszűnése
- Jogutódlással történő megszűnés.
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak Egyesülettel egyesülhet és csak Egyesületekre válhat szét.
2. A jogutód nélküli megszűnés.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
– az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
– az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
3. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról.
– Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
– A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
4. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén.
– Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó Egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
– Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
VIII. Fenntartott szervezetek:
Kardos Szent Jakab Lovagrend
A lovagrend a belső ügyeit maga szabályozza.
Tisztségviselőit maga választja.
A belső szabályzatát és a vezető tisztségviselők személyét az Egyesület elnöke, az elnökség döntése alapján ellenjegyzi.
A lovagrend, a tevékenységéről az elnökségnek évenként egy alkalommal beszámol.
A lovagrend saját költségvetéssel és gazdálkodással rendelkezik. Tagdíjat beszedhet.
A tevékenységéről beszámolási kötelezettség mellett maga dönt.
IX. Vegyes és záró rendelkezések
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, 2011. évi CLXXV. törvény valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.
Az Egyesület egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a 2015.06.06-i Közgyűlés fogadta el.
Kelt: Budapest, 2015.06.06.
Szentes Ferenc
Elnök
ZÁRADÉK
Igazolom, hogy az Alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapító okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.
Szentes Ferenc
Elnök
aláírás